Komatállal erősítették meg a barátságokat Keszthelyen

Régi hagyományt: a húsvét utáni első vasárnapi határkerülést és a komatál adományozást tartja életben Keszthelyen a Család iskola.

 

Az idei már a tizenkilencedik alkalom, hogy Húsvét utáni első vasárnap, azaz fehérvasárnap útnak indultak a hagyományőrzők a keszthelyi Család iskola kezdeményezésére. Útjukat a református templomnál kezdték, majd a Kis Szent Teréz bazilikába érkeztek, ahonnan az evangélikus templomba indultak- mindhárom helyen áldást kaptak a menetre és a zászlókra. Végezetül a Magyarok Nagyasszonya templomnál a város polgármestere vette át a komatálat, s a fiatalok táncával zárul a határjárás programja. Minden helyen átadták barátságot jelképező komatálat, melyben ott voltak a tavaszi jelképek: húsvéti hímes tojás, a Krisztust szimbolizáló vörösbor és a megújulást jelképező cukorperec.

Mindezzel régi hagyományt tartanak életben. A katolikus vidékeken a húsvét előtti böjt nem csak az étkezésre vonatkozott, hanem a tánc és a mulatság tilalma is élt. Az ünnep volt erre először lehetőség.

-A szentmise mindig alkalmat teremtett arra, hogy találkozzanak, ilyenkor a templomok előtt karikáztak, táncoltak a lányok . Ezt elevenítjük fel. Ezért vannak itt a fiatalok, ezért van jó kedv és zene – avatott be a szokás eredetébe Keszey Tivadar, a Család Iskola igazgatója. A karmelita bazilikában is táncra perdültek gyerekek, melynek alkalmával Tóth Tamás atya úgy fogalmazott: azt az örömet, amit Jézus közvetített, osszák meg, táncoljanak és mutassák meg, hogy egy vidám, boldog kereszténységben szeretnének élni.

-A másik szokás, amit mi ehhez kapcsoltunk, a komaválasztás, a komavasárnap. Ilyenkor a keresztszülőkön kívül komaságra léphetnek olyanok is, akiket maguk választanak: életre szóló köteléket, barátságot fogadnak. Átadnak egy komatálat, melyet viszonozni kell. Ez egyfajta szerződéskötés: a választott komaság sokszor szorosabb, mint a keresztkomaság, nagyon szoros kapcsolatot jelent – ismertette meg a szokást Keszey Tivadar. Hozzátette, hogy a közösségépítés fontos része az élő hagyományok megélése, ilyen a fehérvasárnapi határjárás is.

 

Forrás: Keszey Ágnes, Zalai Hírlap