Kiemelten foglalkozik a NAK a Magyarok Kenyere programmal és a Termőföldtől az asztalig stratégiával

Idén is lesz Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem program. Ennek keretein belül hazánk és a Kárpát-medence magyar lakta településeiről ajánlanak fel búzát a gazdák a rászoruló gyermekek megsegítésére. A program évről évre egyre népszerűbb Zala megyében is. Emellett a NAK véleményezte az Európai Bizottság biodiverzitás programját, a szervezet szerint elfogadhatatlan az uniós stratégia.

 

2019-ben közel 6000 hazai és határon túli gazda vett részt a Magyarok kenyere programban, így 2011 óta ez volt a legsikeresebb év a kezdeményezés életében. A programot a Magyarok Kenyere Alapítvány bonyolítja a MAGOSZ, az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatásával. Az akció célja, hogy itthonról és a határokon túlról is minél több búzát gyűjtsenek össze és azt megőrölve a lisztet jótékonysági célra ajánlják fel. Tavaly több mint 800 tonna búza gyűlt össze a magyar gyermekek számára.

„Zala megyére hogyha nézzük, itt 18 tonna adomány jött össze mintegy 98 gazdától, illetve volt olyan is, aki nem gazdaként adta, hanem vásárolt búzát és azt ajánlotta fel, illetve volt olyan is, aki egy megadott számlaszámra pénzadományt adott. Ez most hat ponton kerül gyűjtésre, hat búzagyűjtő pont lesz Zala megyében.” - tájékoztatott Sabján Krisztián, a NAK Zala megyei elnöke.

Azoknak, akik szívesen adományoznának, a tüskeszenpéteri malom mellett Keszthelyen, Csömödérben, Alsószenterzsébeten, Zalaszentivánon és Letenyén veszik át a búzájukat. A leadási határidő augusztus 20-a, de a malmok később is készségesen fogadják a felajánlásokat.   

Az Európai Bizottság május végén tette közzé a fenntartható mezőgazdaságra és iparra való áttérést célzó „Termőföldtől az asztalig” elnevezésű stratégiáját. A NAK megyei elnöke kiemelte, a kamara elkötelezett a környezetterhelés csökkentésében, a stratégiában foglalt célok azonban teljesíthetetlenek és olyan súlyos terhet rónának az agrár- és élelmiszeripar szereplőire, hogy közülük sokan felhagynának a tevékenységükkel. A stratégia kiemelt szerepet szán a klímacélok megvalósításának, az irányszámokat 2030-ig kell elérni az Európai Bizottság meghatározása szerint.          

„Vannak benne olyan kimagasló értékhatárok, amik abszolút mértékben teljesíthetetlenek. Tehát gondolok arra, hogy növényvédőszer-használat 50%-kal csökkenjen, a műtrágya 20%-kal, a felhasználás 20%-kal csökkenjen. Az antibiotikumok az állattartásban 50%-kal csökkenjenek, illetve az ökológiai gazdálkodással érintett területek jelenleg 8%-kos szinten vannak és ez 25%-ra kívánják emelni.” - tette hozzá az elnök.

A NAK véleménye szerint a növényvédő szerek és a műtrágya használatának jelentős mellőzése azzal jár, hogy nagymértékben csökken a gabona és más termények mennyisége is. Sabján Krisztián elmondta, az adható támogatásokat is a stratégiában foglaltak megvalósulásához kötné a bizottság, ez viszont kiemelkedő hátránnyal járna a gazdák számára.     

 

Forrás: Regman Karola - Keszthelyi TV