Utánozhatatlan hangulatú sörözők és építészeti örökség, ez Prága

Csehország fővárosát száztornyú és arany városként is említik. Az arany elnevezés valószínűsíthető, hogy I. Károly idejéből származik, a 14. századból, amikor arannyal vonták be a vár tornyait. Egy másik feltevés szerint az alkimisták tevékenységét támogató II. Rudolf uralkodása idején használták az arany jelzőt.

 

Prága kilenc dombra épült, a 31 kilométer hosszan kanyargó Moldva folyó két partján. A világ legszebb városai közé tartozik, mesés atmoszférájával, nyüzsgésével, történelmi múltjával, építészeti örökségével, templomaival, palotáival, eldugott kertjeivel, romantikus szegleteivel, a Moldván átívelő hídjaival, utánozhatatlan hangulatú sörözőivel.

A vár 570 méter hosszan fut a város fölötti dombon, a Guinness-rekordok könyve szerint a világ legnagyobb ősi vára. A díszudvaron óránként őrségváltás van, délben harsonaszó kíséretében. A gótikus Szent Vitus-székesegyház a cseh királyok egykori koronázásának helyszíne, itt van az ország legnagyobb harangja, a 15 tonnás Zsigmond. A várnegyed sajátos hangulatú Arany utcájában a színes, apró házak eredetileg a vár őrzői számára épültek, íjászok utcájának nevezték. Nevét az aranymívesekről kapta. A 22- es számú házban élt egy ideig Franz Kafka. Az Óváros tér a 11. század óta a város központja. A 14. századi gótikus Tyn-templom 80 méter magas, Ádámot és Évát jelképező, fiatornyokkal díszített tornyai fontos jelképei a városnak.

A régi városháza homlokzatán jár a világ legrégebbi csillagászati órája, az Orloj, melyen a Nap és a Hold állása és a pillanatnyi csillagjegy látszik. Az óra legrégebbi része 1410-ből származik. A legenda szerint készítőjét, Hanus mestert a városatyák izzó vassal megvakíttatták, hogy művét másutt ne tudja megismételni. Az órás bosszút állt, belenyúlt az óra finom szerkezetébe, ennek következtében száz évig senki nem volt képes a megjavítására.

A Károly hidat az 1342- es jeges árban megsemmisült Judit híd alapjaira építették, alapkövét IV. Károly tette le. A hídon harminc szobor látható, elsőként Nepomuki Szent János, az ország védőszentjének szobrát állították fel, azt tartják, megérintése szerencsét hoz. A hídon mindig nyüzsgés van, vannak itt festegető, képeiket áruló művészek, utcazenészek, mutatványosok. A híd nyugati vége alatt a Kampa szigetet Prága Velencéjeként emlegetik. Érdemes megtekinteni a híd óvárosi hídfőjénél álló 14. századi gótikus tornyot és az ugyancsak gótikus Lőportornyot, mely az Óváros erődítési rendszerének maradványa. Végig kell sétálni a Szent Vencel utcán is, megnézni a névadó lovas szobrát, mellette a Nemzeti Múzeumot.

S ha valaki izgalmas, modern épületet akar látni, ne hagyja ki az irodaházat, mely egy táncoló párt formáz, bár a helyiek részeg háznak nevezik tört, bedőlő vonalvezetése miatt. Prága történelmi városközpontja a világörökség része.

Prágai utunk során elengedhetetlen a kiváló sörök megkóstolása a legendás, hangulatos sörözőkben. Az Arany Tigris leghíresebb törzsvendége Hrabal volt. A Kehelyt Jaroslav Hasek tette híressé, kívül-belül tele van Svejk figurájával, a falon lóg Ferenc József arcképe, amit a regényben a kocsmáros feltett a padlásra, miután légypiszoktól lett szennyezett.

 

Forrás: Müller Anikó Hanga, Zalai Hírlap

 

Nepomuki Szent János szobrának megérintése szerencsét hoz
Fotó: Müller Anikó Hanga