Civil forum

Isteni változás kell a világnak – 90 éves a Keszthelyen élő Pálfalvi Nándor

Készült: 2021. április 15.
„Mindenütt megőriztem a falu, a természet közelségét. Újságírói munkám többnyire a faluhoz kötődött, irodalmi munkásságom is erre épült, a régi élményekre és az újakra. Írónak készültem, semmi más nem akartam lenni.”


Pálfalvi Nándor író vallomása Kardos Gy. József: Ahonnan jöttem című kötetében olvasható, melynek kiadója a keszthelyi Fejér György Városi Könyvtár Könyvtárpártoló Alapítványa. A ma 90 esztendős író több mint két évtizede él Keszthelyen. Az elmúlt években gyakori vendége volt az intézménynek.

– Pálfalvi Nándor jelentős munkássággal rendelkezik, filmeket, dokumentumfilmeket készített, 1957 óta több mint félszáz kötete jelent meg. Többsége szépirodalom – regény, novella, vers, színdarab, mese – de életrajzi kötet, falumonográfia, vadászirodalom, riportkötet is kötődik nevéhez. Alakjai hétköznapi hősök, esendő emberek. Humánus, az emberi lélek rezdüléseit mesterien ábrázoló, különleges atmoszférát felmutató, természetet szerető és féltő, a gyermekekhez tisztelettel forduló, ironizálni is tudó író. Örömmel tölt el bennünket, hogy itt, Keszthelyen is alkot, s hogy a Fejér György Városi Könyvtár többször fogadhatta vendégeként író-olvasó találkozókon. Büszkék lehetünk rá, hogy ilyen gazdag életművel rendelkező író él közöttünk – mondta el Kocsondiné Eisenkorb Györgyi igazgatóhelyettes.

„Pálfalvi Nándor nem kapta meg azt a méltó elismerést, amely megillette volna, illetve megilletné. A kritika is meglehetősen mostohán kezelte.” Ezt életrajzi művének szerzője, Kardos Gy. József írta róla, majd így folytatta gondolatait: „Úgy érzem, Pálfalvi Nándor… legjobb műveiben jól megkomponált jelenetek, tömör és kifejező párbeszédek, a mű egészének alaptónusába és az egyes részletek stílusába beleillő epizódok, valamint erős lélektani megalapozottságú szereplők sorsából bontakozik ki a pozitív összkép. – S akkor még nem is beszéltünk arról az egyéni hangról, amely minden Pálfalvi-műben felismerhető; a csak rá jellemző stílusjegyekről, szóhasználatról, mondatszerkesztésről, hasonlatairól.”
A 16 éves koráig Nagyorosziban élő Pálfalvi Nándor számára gyermekkorától meghatározó volt a vidék, a természet, a falvak világa – ha néha pesszimistán is fogalmazott. Egy helyütt az írta: „Bejártam már az országot, falvakat, tanyákat, s mindenütt megérintett valami keserűség”.

– Az egész életemet valami kettősség formálta. Láttam a gazdagokat és a szegényeket, láttam a kiváltságosokat és az elnyomottakat – és ezt nem politikai értelemben gondolom – összegezte országjáró útjait, melyeket újságíróként tett meg.

– Imádtam újságíró lenni. Az első riportkötetemet, mely a Májusi eső címet viseli, magánszorgalomból írtam meg. Amikor megjelent, megrendelték tőlem a folytatást – idézte fel Pálfalvi Nándor.

Első felesége 1997-ben bekövetkezett halála után kezdett el igazán írni, akkor fordult a költészet felé is. Aztán 50 évnyi fővárosi lét után Zalába, Vindornyalakra költözött. Egyik verseskötetében – az Ének és ima címűben – külön fejezetet is szentel e tájéknak: a Vindornyalaki versek sorozatát. Végül Keszthelyt választotta lakhelyéül.

– Bementem a könyvtárba, láttam, 18 könyvem van ott. Mondtam magamnak, engem itt szeretnek.

Megyénkben lelt új társra, Simon Gabriellával 2001-ben kötötték össze életüket.

– Boldogan élünk, érzem, hogy érdemes és kell élni. Azóta megírtam még 5 regényt és közel 10 verses könyvet – summázta az utóbbi néhány évet. Arról is mesélt, hogy mostanában vissza-visszatekint a múltba: próbálja felidézni apját és azt a világot, ami az övé volt. De nem csak a múltba, a jövőbe is tekint. Erkölcsi, hitbéli kérdések is mélyen foglalkoztatják – ezeket legutóbbi műveiben is megvilágítja.

– Minden felháborít, ami gonoszság és rossz. Azt várom, hogy jobb legyen. De úgy ítélem meg, hogy kilencven év alatt nem változott semmi – vallja. Pálfalvi Nándor ma ünnepli 90. születésnapját. S bár ilyenkor az ünnepeltnek szoktak jókívánságokat mondani, mi arra kértük az írót, fogalmazza meg, mit kíván a világnak és magának.

– Másoknak szerencsét kívánnék, s most, amikor az ember ki van téve az egész világon átterjedő valaminek, akkor a világnak isteni változást. Örülnék, ha írnék még egy könyvet, félig-meddig kettő készen is van. Az elmúlt 20 év csodálatos volt. Írhattam a regényeimet, amelyeket bemutattak, falvakba jártam, ahova meghívtak és szerették, amit írok. Nem vagyok pesszimista.

Végiggondolom a világmindenséget, a hitet, és próbálom magamat mindehhez tartani; ami nem mindig könnyű, mert fizikai nehézségeim vannak – utalt betegségére, mely otthonához köti.

– Megéltem 90 évet. Azt kívánom, feleségemmel tudjunk boldogan élni.



Forrás: Keszey Ágnes, Zalai Hírlap
Nemzeti Együttműködési Alap
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
A Szakkör


CIVIL FÓRUM

Email: info@civilforum.hu



Created by Moksaphoto ©2024