Az iskolai erőszak témakörét dolgozza fel a keszthelyi Rókavár monodrámája

Az iskolai erőszak sokszor nehezen kerül felszínre. Ezt – a nem túlzás – mindenhol, mindennapokban jelen lévő problémát dolgozza fel a keszthelyi Rókavár színdarabja. Az előadást követő beszélgetésen pedig megoldási lehetőségek kerültek szóba.

 

Ágy, rajta plédbe burkolózott alak. Feje búbja sem látszik ki. A nézőtéren helyükre ülőknek tán fel sem tűnik, hogy fekszik ott valaki. Aztán elsötétül a szoba- melyről csakhamar kiderül, hogy börtöncella – s csend van. Felgyúlik a villany, lassan kibújik az ágyból a fiatalember. Ő A Bak című monodráma szereplője: a fiú, aki pisztollyal megölte öt osztálytársát. Emlékei, fájdalmai bontakoztak ki a nézők előtt a Rókavárban.„Csinálok az arcomnak egy maszkot. Egy maszkot, ami elrejti az arcomat. Az arcot, ami elrejti a fájdalmat. A fájdalmat, amely megemészti a szívemet. A szívet, amelyet senki sem ismer” – e gondolat kétszer is elhangzik az előadásban a gyilkos szájából.

Az iskolai erőszak végletes formájáig vezető út, a középiskolás fiú élete, vívódásai, elfojtott érzelmei elevenednek meg. Szinte tapintani lehet a feszültséget a darab közben. A hatást nem csak a a téma, s a műfaj: a monodráma fokozza, hanem a helyszín is.
A Rókavár ugyanis egy szobaszínház. Karnyújtásnyira, néhány lépés távolságra van egymástól a darab szereplője, s a néző. Csakhamar ez a minimális távolság is megszűnik, s a néző élete részévé válik a fiú, akinek szívét már ismeri.

A monodráma rendezője Tóth-Kiss Hajnalka drámapedagógus, a Rókavár vezetője, a darabot Hajós Szilárd adta elő.-Monodrámát nagyon nehéz játszani. Ez azért sem könnyű, mert ebben a térben nagyon közel vannak a nézők, nincs esélyem elbújni: minden ott van, minden apró rezdülés látszódik. A sebezhetőség az egyik legnehezebb része– mesélt az előadásról Hajós Szilárd, aki a kolozsvári egyetem idén végző színészhallgatója, s korábban Londonban és Amerikában is tanult színészmesterséget. A darabot három éve mutatta be először az alkotópáros, s azóta több helyszínen láthatták a nézők a művet, mely egy prevenciós előadás az iskolai bántalmazásról.

-Mi állítottuk össze egyrészt egy amerikai drámaíró: William Mastrosimone műve alapján, melyet Szilárd fordított le magyarra. Ezt formáltuk át és tettünk hozzá részleteket különböző novellákból – mondta el a Tóth-Kiss Hajnalka drámapedagógus, a Rókavár vezetője.

Ő azt tapasztalja, hogy a nála megforduló gyerekek hetven százalékát érte valamilyen bántalmazás az iskolában. Mint a darabban is elhangzott: nem csak testi bántalmazásra kell gondolni, a szavak és a kinevetés is ejthet sebeket. Az előadás nyomasztó, a feszültség enyhítésére és a probléma megoldási lehetőségeinek megtalálására beszélgetés követte a darabot. A nézők között voltak pedagógusok és szülők is. Elhangzott, hogy sokszor olyan gyermek bántalmazza társait, akiről vagy a családjáról nem gondolta senki, hogy valamilyen probléma van az életükben, amely a mások felé vetített agresszióban jelenik meg. Az iskolai bántalmazások sokszor nehezen derülnek ki a pedagógusok s a család számára, s általában még azok a gyerekek sem mondják el otthon, hogy atrocitás érte őket, akik jó kapcsolatban vannak a szüleikkel. A drámapedagógus azt tanácsolja: legyen jó kapcsolat és folyamatos párbeszéd a tanárok és szülők között, akkor hamarabb felszínre kerülhetnek a problémák.

A mostani előadás után is folytatódnak a programok a Rókavárban, ahol rendszeresen vannak drámaórák, alkotó foglalkozások és színházi előadások.

– A gyerekeknek két havonta új bábelőadást mutatunk be a Bőröndmesék keretében. Most indul majd egy új sorozat, melyre kortárs írókat hívunk meg. Ennek első részére január 17-én Szabó Borbála érkezik.

 

Forrás: Keszey Ágnes, Zalai Hírlap