A walesi herceg a keszthelyi vonatonKészült: 2019. október 14. Pöfögő ördög az utakon, a walesi herceg a keszthelyi vonaton – sok érdekességet hallhattak, akik részt vettek a Helikon Kastélymúzeum gőzhajtású járművekről szóló konferenciáján. Történelmi és technikatörténeti érdekességekkel ismerkedhetett a hallgatóság az Amazon Ház Látogatóközpontban megrendezett „Itt minden a gőznek ereje által történik” című konferencián.
– A Múzeumok őszi fesztiválja a gőzgép modernizálásának és az ipari forradalomnak a 250. évfordulójára emlékezett. Elő- Az egyik a balatoni gőzhajózás története. Ezt a Festetics-kastély könyvtárának kötetei révén ismerhette meg a közönség. Előzményként szóba került a nemesi família, hiszen a hajózástörténetben is jelentős a felvilágosult gondolkozású mecénás főúr, I. Festetics György szerepe. A kétszáz éve elhunyt gróf az 1790-es évek második felében építtette a Balaton első, kora legnagyobb sószállító hajóját, a Phoenix gályát. Ám a közönség csakhamar továbbhajózhatott az idő taván, s gróf Széchenyi Istvánról hallhatott – akinek ugyancsak van kötődése a térséghez. – Büszkék lehetünk rá mi keszthelyiek, hiszen édesanyja Festetics Julianna volt, az említett I. Festetics György leánytestvére. Széchenyi István rendkívül felvilágosult személyiség volt, sokat fáradozott a kor európai eszméinek magyarországi megteremtésén. Ebbe beletartozott a gőzhajózás életre hívása is – alapozta meg előadását Kériné Ódor Orsolya. – Szeretnék megemlíteni egy balatoni nemes embert: Hertelendy Károlyt, akinek síremléke a lesencetomaji temetőben található. Ő is kulcsszereplője volt a balatoni gőzhajózás elindításának. Élete végéig kitartott Széchenyi mellett, jobbkeze volt – idézte fel a könyvtáros. S bár politikai nézeteik nem voltak azonosak, de a gőzhajózás elindításának fontosságában Kossuth Lajos is egyetértett Széchenyivel, csakúgy, mint Deák Ferenc. – Ők négyen hívták életre 1846 áprilisában a Balatoni Gőzhajózási Társaságot. A megalakulásban fő szerepe Kossuth Lajosnak volt, majd az ő javaslatára választották meg elnöknek gróf Széchenyi Istvánt – hangzott el az előadáson. Hogy a hajózás elindulhasson, Széchenyi 150 ezres alaptőkével szállt be a társaságba, s a részvényekből Kossuth és Deák is jelentős összegben vásárolt. Aztán elérkezett a történelmi pillanat. – 1846. szeptember 21-én bocsátották vízre a Kisfaludy gőzöst – ismertette Kériné Ódor Orsolya, korabeli rajzokat mutatva a hajóról s Keszthelyről. És ha már a múltbéli várossal ismerkedhettek a konferencia résztvevői, az időutazást vasúton is folytathatták. Kéri Balázs Andor „E vasút, mely Keszthelynek nagy lendületet van hivatva adni” címmel a Keszthely–Balatonszentgyörgy helyi érdekű vasút létrejöttének történetét elevenítette fel. A vasútépítést a Georgikon működése miatti jelentős mezőgazdasági termelés, a turizmus éledése, a balatoni és hévízi fürdőkultúra felvirágzása és a Zala folyó jelentős átmenő forgalma is indokolta. Ám voltak ellenzői is a tervnek. II. Festetics György nyáját Fenékpusztán legeltették, s a Balatonra vitték itatni – így neki az volt fontos, hogy juhai át tudjanak kelni a területen. – Keszthelyi vasútállomás 1861 óta létezik, viszont vasútvonal csak 1888 óta van. Ennek az a magyarázata, hogy amikor a Déli Vasút megépült, az 1861-ben elkészült balatonszentgyörgyi állomást jelezték keszthelyinek – árult el egy érdekességet Kéri Balázs Andor. – Festetics Tasziló 26 ezer forintnyi részvény vásárlásával, illetve a birtokairól származó kőzúzalékkal támogatta a munkálatokat. Ez a beruházás összegének jelentős, egykilenced része volt. Ifjabb Reischl Vencel városbíró szintén sokat munkálkodott azon, hogy megvalósuljon a keszthelyi vasúti összeköttetés. Neves emberek álltak a terv mellé, mint például Schadl János, aki a gimnázium építésze volt, illetve Tolnay Lajos volt MÁV-igazgató is szívügyének érezte, hogy a vasút megvalósuljon – sorolta az előadó. – Az első utas a walesi herceg volt, aki itt vendégeskedett Taszilónál, s úgy döntött, hogy vonattal indul útnak – mesélte Kéri Balázs Andor. A térségi kalandozások után kicsit utazzunk távolabb, ismerkedjünk meg egy, a múlt ködébe veszett járművel. Ez a gőzautomobil, melyről Iski Szilvia mesélt. E közlekedési eszköz fejlesztése abbamaradt – talán az egyik ilyen konstrukció neve is mutatja, miért. Pöfögő ördögnek hívták a járgányt, melynek megjelenése nagy riadalmat keltett egy angliai kisváros lakosságában. Többféle gőzautó rótta a korabeli utakat, nem nagy távolságokat megtéve, s bizony, sok felrobbant menet közben. A történész korabeli képeket is mutatott, melyeken látható, hogy a sofőr nem elöl, hanem hátul ült – ott lapátolta a szenet. Iski Szilvia elárulta: innen ered a sofőr szó,mely franciául fűtőt jelent. Ha gőzautó nem is létezik már, e szó emlékeztethet minket e járgányra.
Forrás: Keszey Ágnes, Zalai Hírlap |
CIVIL FÓRUM
Email: info@civilforum.hu