Civil forum

A bűnbánatra és az elmúlásra emlékeztet a hamvazás

Készült: 2019. március 7.

Ma van hamvazószerda, a farsangi időszak vége és a nagyböjt kezdete. A nyugati keresztény egyházban ilyenkor a szentmisék részeként a pap hamuval keresztet rajzol a hívek homlokára, így emlékeztetve őket a bűnbánatra és az elmúlásra. Keszthelyen idén is közös szentmisén vettek részt a város egyházi iskolái.

 

Évek óta hagyomány már Keszthelyen, hogy a város egyházi iskolái közös szentmisén vesznek részt hamvazószerda reggelén. A katolikus egyház legnagyobb ünnepét, a húsvétot megelőző 40 napos böjt kezdetén a bűnbánatra hívta fel a figyelmet Tál Zoltán plébános. Kiemelte, a böjt és a bűnbánat a keresztények számára az étkezésben való önmegtartóztatás mellett sok másban is megnyilvánulhat.

„Számomra a nagyböjt azért fontos, mert testi és lelki felkészülést jelent a húsvétra. Ilyenkor minden keresztény próbál jobb lenni, jobban odafigyelünk egymásra, és több jócselekedetet próbálunk véghezvinni.” - mondta Pál Bendegúz, a Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola tanulója.

Hamvazószerdával lezárul a farsangi időszak, ilyenkor húsvétig az elcsendesedésé, a bűnbánaté és az ünnepre való felkészülésé a főszerep. A nagyböjt elsősorban a katolikus egyházban játszik nagy szerepet, és Jézus 40 napos böjtjét követi. Keszthelyen a Ranolder iskola mellett a Premontrei Szakgimnázium és a Család Iskola tanulói is részt vettek a reggeli szentmisén.

„Ilyenkor, amikor együtt vagyunk a város katolikus iskoláival, akkor a gyermekek látják, hogy nem csak mi vagyunk Isten felé fordulva, nem csak mi vagyunk ezeken a szertartásokon, hanem látják a diáktársakat. A kicsik fölismerik azokat, akikkel óvodába együtt jártak, a nagyobbak, akiket a városból innét-onnét ismernek, és ez egy nagyon jó közösségi összetartozást jelent, megerősítést jelent a gyermekeinknek is, és nekünk magunknak, felnőtteknek is.” - tájékoztatott Molnár Zsuzsanna, a Család Iskola és AMI intézményvezetője.

A hamvazószerdai szentmise fő mozzanata a hamvazkodás. Ilyenkor a pap az előző évi barka hamuját megszenteli, ezzel rajzol keresztet a hívek homlokára. A hagyomány az őskeresztényektől származik, akik vezeklésként hamut szórtak a fejükre, a hamvazkodás a 12. század óta az egyházi szertartás része. Tál Zoltán plébános a szentbeszédben elmondta, a böjtölésbe számos módon be lehet kapcsolódni.

„A hétköznapi életben mi felhívjuk arra, tudjon lemondani a számítógépről, a telefon, a mobil használatáról, tudjon valamit az ételéből, a tízóraiból megosztani más, szegényebb sorsú osztálytársával, ismerősével. Azt gondolom, a hétköznapi életben nyugodtan bekapcsolhatók azok az emberek, társaink a hétköznapokban, az utca embere, akik egyébként nem vallásosak, nem vallásgyakorlók. Ma egy-egy olyan jó kezdeményezésbe, amely az emberről szól vagy az emberért van, nagyon sok ember bekapcsolható.” - emelte ki a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom plébánosa.

A híveknek a vasárnapi szentmisét követően is lesz lehetőségük hamvazkodni, a böjti időszakban pedig péntekenként bűnbánatra várják őket.  

       

Forrás: Regman Karola - Keszthelyi TV

Nemzeti Együttműködési Alap
Emberi Erőforrások Minisztériuma
Emberi Erőforrás Támogatáskezelő
A Szakkör


CIVIL FÓRUM

Email: info@civilforum.hu



Created by Moksaphoto ©2024